Hogyan védekezhetünk hatékonyan az almamoly és a levéltetű kártétele ellen?

Az almának igen sok rovarkártevője van. Ezek között akadnak speciálisan almára szakosodott rovarok és több tápnövényen élősködő (polifág) kártevők is. Egy átlagos évben a legtöbb gondot a levéltetvek és a molyok okozzák az ültetvényekben. Rendelkezésünkre állnak taglózó és tartamhatású hatóanyagok is, melyek együttes alkalmazásával elkerülhető a rezisztencia kialakulása. A palettát egy ökotermesztésben is használható, baktériumtartalmú termék teszi teljessé. Az utóbbi években a klímaváltozás következtében mind a levéltetvek, mind a molyok nagyobb arányban telelnek át, és több nemzedékük is megjelenhet egy vegetációs ciklus alatt.  Elhúzódó a fejlődésük, ezért egyszerre két nemzedék különböző fejlődési stádiumokban levő egyedei is károsíthatnak. Így szinte minden vegetációs periódusban több növényvédelmi kezelésre van szükség a védelem érdekében. Ugyan a rendelkezésre álló rovarölő szerek száma folyamatosan csökken, de vannak még lehetőségek a megfelelő védelem elérésére permetezéssel, valamint érdemes a rovarölő védekezést kombinálni más módszerekkel is. A közönséges levélpirosító alma-levéltetű és a zöld alma-levéltetű korán megjelenő kártevők, melyek minden évben jelentős gazdasági kárt okoznak. Szívogatásukkal gyengítik a fákat. Mézharmatot ürítenek, amin megtelepszik a korompenész. Szívogatásuk miatt a gyümölcs torz és értéktelen lesz, korompenésszel szennyeződik, eladási értéke csökken. A levéltetvek ráadásul veszélyes vírusvektorok is. Megcsavart hajtásvégek és bepöndörödött levelek esetében pedig már csak a felszívódó hatóanyagú permetezőszerrel történő növényvédelmi kezelés tudja hatékonyan felvenni a versenyt a károsítókkal.   Az áttelelő kártevők ellen hatásos megelőzés az őszi, tél végi lemosó kezelés, mély nyugalmi állapotban, amely általában réz, kén és olaj hármasából áll össze. Nem lehet elégszer ismételni a lemosó permetezés hasznosságát, több betegség és az ültetvényeket gyakran károsító kártevők esetében is. Megelőzéshez fontos még az ültetvény gyommentesen tartása. A gyomnövényeken számtalan faj él, így a gyomok elleni védekezés a kártevők elleni védekezést is szolgálja. Almamolyok vegetációban történő gyérítésére a csapdákon kívül a szexferomonos légtértelítés is alkalmazható, mely megzavarja a hím tájékozódását, és így nem képes megtalálni a nőstény egyedet. A legtöbb esetben azonban az előrejelzésre alapozott rovarölő szeres kezelésre is szükség van a kártevő rovarok elleni küzdelemben.   Mind a levéltetvek, mind a molyok ellen felhasználható a Nufarm új, acetamiprid hatóanyagú terméke, a folyékony Carnadine rovarölő szer. Levéltetvek ellen 0,125 l/ha dózisban, 500–900 l/ha permetlével ajánlott kijuttatni. 5-10 mm-es gyümölcskezdeményektől (BBCH 71) egészen két héttel a betakarítás előtti állapotig (BBCH 84) alkalmazható, almamoly ellen 0,25 l/ha dózisban. A Carnadine 0,25 l/ha-os dózisa lehetővé teszi, hogy az egyéb acetamiprid hatóanyagú termékekhez képest molyok ellen 25%-kal több (50 g/ha) hatóanyaggal dolgozhassunk hektáronként. A magas dózisnak köszönhetően markánsabb hatást érünk el, ami együtt járhat a hosszabb tartamhatással is. Élelmezésügyi várakozási ideje almában 14 nap, levéltetvek, illetve molyok ellen évi 1 kezelés engedélyezett, méhkímélő technológiával kijuttatva. A rezisztencia megelőzésének érdekében a rovarölő szereket váltogatva vagy kombinációban ajánlott kijuttatni. A Nufarm a rezisztenciatörésre rotációban két erős, taglózó hatású piretroid készítményét ajánlja: a lambda-cihalotrin hatóanyagú Kaiso EG-t, valamint az eszfenvalerát hatóanyagú Sumi Alfa 5 EC-t. Ezeket rotációban felhasználva vagy tankkeverékben kijuttatva minden alkalommal számolhatunk az azonnali hatással. Egyben a rezisztencia kialakulásának kockázatát is csökkentjük, mind a piretroidok, mind pedig az acetamiprid esetén. Mindhárom rovarölő szer vagy kombinációjuk esetén méhkímélő technológiát kell alkalmazni, vagyis virágzó növényzeten vagy azok szomszédságában a védekezés csak a méhek napi repülési időszakának befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és a kezelést 23 óráig be kell fejezni.

Bio szerrel a hernyók ellen

Lepkék és molyok ellen vannak a piacon olyan készítmények is, melyek ökológiai termesztésben is engedélyezettek, és magára a lárvára hatnak, hatóanyaguk pedig egy baktérium. Ilyen, biogazdálkodásban is használható szer a Nufarm palettáján a Bactospeine WG vízben diszpergálható granulátum (Bacillus thuringiensis spp. Kurstaki ABTS-351). Ez a készítmény az L1-L2-es stádiumban levő lepkehernyók ellen hatásos: a baktériumtörzs által termelt méregkristályok a lárvák bélrendszerébe jutva kontakt gyomorméregként hatnak. A lárvák akár már fél óra elteltével leállnak a táplálkozással, és három-négy napon belül el is pusztulnak. A termék széles körben alkalmazható, több kultúrában is van engedélye, a növényvédelmi kezelés pedig hetente, akár évi nyolc alkalommal ismételhető. A molyok és lepkék elleni permetezést a tömeges lárvakelésre kell időzíteni, és ügyelni kell a permetléhez felhasznált víz kémhatására: a kívánt hatás elérése érdekében állítsuk be a permetezővíz pH-ját 5,5-6,5 közé! A szer jól keverhető, kompatibilis a legtöbb növényvédő szerrel és adalékkal (kivéve lúgos kémhatású anyagok). Élelmezésügyi várakozási ideje mindössze két nap, méhekre és vízi szervezetekre nem veszélyes. A rovarölő szerek hatékonyságát tovább növelhetjük, ha odafigyelünk a permetezéstechnikára. A hatóanyagok semleges vagy enyhén savas közegben dolgoznak a legjobban, kemény víz esetén a savazás, pH-beállítás segíthet. A növényvédő szerek tapadását tapadásfokozó, például 0,2 l/ha Spraygard hozzáadásával növelhetjük.