„Mindennap új kihívásokkal nézünk szembe”

Törökné Dósa Mónika, a mezőkeresztesi Aranykalász 1955 Kft. növényvédelmi vezetője.

Törökné Dósa Mónika már több mint nyolc éve dolgozik az idén 70 évvel ezelőtti alapítását ünneplő Aranykalász 1955 Kft.-nél. Fiatalkora ellenére komoly tapasztalattal rendelkezik a növényvédelem területén, és elkötelezetten vezeti a családi hagyományokra épülő, immár az OTP Zöld Alap csoporthoz tartozó gazdaságot. 4200 hektáron gazdálkodnak, ahol a szakértelem és a folyamatos fejlődés elengedhetetlen. A szakmai kihívásokról, a nők szerepéről, valamint a jövő lehetőségeiről is beszélgettünk.

Honnan a mezőgazdaság iránti elhivatottság?

Mindig is vonzott ez a világ. Én szinte itt nőttem fel a cégnél, a szüleim is itt dolgoztak, apukám közel 40 évig agronómusként, anyukám pedig javarészt az állattenyésztésbe könyvelt. Egész nyáron nyaralás helyett az apukámmal voltam a betakarításnál, majd a vetéseknél, talajmunkáknál. Nekik köszönhetem, hogy ma azt csinálhatom,amit szeretek! Egyszerűen természetes lett, hogy ez az én utam. Nem volt „B” tervem, mindig tudtam, hogy ebben a világban akarok dolgozni. Ezért mentem mezőgazdasági szakközépiskolába, és ezért szereztem agrármérnöki, majd növényorvosi diplomát Debrecenben.

Két kislányod van, ők is ezt az utat követik majd?

A nagyobbik most kezdte az iskolát, a kisebbik még csak középső csoportos óvodás. Hogy mik lesznek, ha nagyok lesznek, azt még nem tudom. De a lányok is gyakran kijönnek velem a földekre, és élvezik a természet közelségét. A kisebbik pedig kifejezetten érdeklődik a mezőgazdaság iránt, szeret kertészkedni és még a befőzésekben is szívesen segít.

És ők hogy viselik, hogy nincs nyaralás?

Megszokták. Szerencsére ők is és a férjem is nagyon támogatóan állnak hozzám.

Hogyan kapcsolódtok ki a teljes embert igénylő munka mellett?

Hétvégenként próbálunk minél több időt együtt tölteni, gyakran kirándulunk. Próbáljuk megőrizni a hagyományos értékeket: minden nyáron befőzünk, saját zöldségeket, gyümölcsöket termesztünk, mert fontos számomra, hogy tudjam, mi kerül az asztalra.

Vissza a gazdasághoz. Itt az asztalra inkább számok kerülnek.

Valóban: egyre nagyobbak a piaci elvárások. A korábbi magánkézben lévő cégnek immár az OTP Zöld Alap a tulajdonosa, amely elsősorban, érthetően, a számokat nézi. Minden forint számít. Előre kell megtervezzük a következő év költségvetését gazdasági tervek alapján.

Milyen növények hozzák ezeket a számokat?

Összesen 3800 hektár szántóval és 400 hektár gyeppel gazdálkodunk. Főbb növényeink közé tartozik a búza, árpa, tritikálé, kukorica, napraforgó, repce és lucerna. Emellett még körülbelül 600 fejős tehenet is tartunk, nekik is mi állítjuk elő a takarmány jelentős részét.

Büszke vagyok arra, hogy a gazdaság folyamatosan fejlődik, és a 2024-es év nehéz időjárási körülményei ellenére is jó eredményeket értünk el. A kalászosok például 7,2 tonnás üzemi átlagot hoztak. A repce 3 tonnás átlagot, de a napraforgó és a kukorica szintén szép eredményeket produkált. A napraforgónak 48%-os olajtartalma lett, ami jól eladhatóvá teszi. De nekem nemcsak a hozam, hanem a minőség is fontos. Olyan búzát termesztünk, amely megfelel a legmagasabb piaci követelményeknek, toxinmentes, és kiváló eurós minőség.

Említetted, hogy a repcét 2024 őszén elég nagy területen vetettétek. Miért mertetek belevágni annak ellenére, hogy az országban jelentősen csökken a repce területe?

A repcét jól lehet értékesíteni, bármikor jó áron el lehet adni. Igaz, költségigényes növény, és nagyon oda kell rá figyelni, mindig figyelemmel kell kísérni. Ez igazi szakmai kihívás. Egyik napról a másikra kell gyors döntést hozni, legfőképp a kártevők miatt. Azok lesznek sikeresek a repcetermesztésben, akik meg tudják védeni, akik értenek hozzá. Itt nem mindig lehet azt csinálni, hogy jól bevált technológiát alkalmazunk. De a költségeken felül jóval többet hoz, jövedelmező, megéri vele foglalkozni.

 

Mi a szakmai siker kulcsa?

A folyamatos tanulás és képzés. Naponta új információkhoz jutunk, és ha nem tartjuk a lépést, könnyen lemaradunk. Nagyon fontos, hogy megbízható termékeket használjunk, és mindig legyen alternatív megoldásunk a növényvédelem terén is. Például ha egy adott vegyszer nem válik be, ne féljünk új hatóanyagokkal kísérletezni. A szakma egyik alappillére az innováció, és nem szabad félni az újdonságoktól.

 

Milyen kihívásokkal szembesültél az elmúlt nyolc évben a növényvédelem kialakítása során?

Talán nem is kell mondanom, de az időjárás az egyik legnagyobb kihívás.

2024-ben tavasszal bejött egy olyan csapadékos periódus, hogy a létező összes levélbetegség megtalálható volt a táblákon a rozsdától kezdve a helmintospóriumon át minden… Nem volt elég egy kezelés, muszáj volt másik hatóanyagcsoporthoz nyúlni. Ekkor jött a képbe a Nufarm, mert az azol típusú vegyületek helyett kellett keresnem másikat. Kontakt vagy szisztémikus, de azonnal ható gombaölő szerre volt szükségünk. Így került a képbe a Tazer 250 SC a Nufarmtól, amely egy strobilurin. Abszolút meg voltam elégedve vele, mert magas, 250 g/l azoxistrobin a hatóanyag-tartalma, szépen dolgozott, és szemmel jól láthatóan mutatta a zöldítő hatást. Jó helyről, jó terméket beszerezni, ez mindig jó! Aztán a nyáron hatalmas szárazsággal küzdöttünk, ami visszavetette a növényeket, ennek ellenére sikerült jó eredményeket elérnünk. Büszke vagyok arra, hogy a repce és a búza minősége is kimagasló volt, amihez persze hozzájárult az, hogy megfelelő növényvédelmi technológiákat alkalmaztunk, illetve a növénytermesztésben is megtettünk mindent a jó eredmények eléréséhez.

De nemcsak az időjárás szeszélyes, a piaci igények is folyamatosan változnak. Egyszóval itt nem lehet lazsálni, mindennap új kihívásokkal nézünk szembe, és tájékozottan, megtérülésre alapozott döntéseket kell hoznom, hoznunk. Nekem nem az a lényeg, hogy amint megtanultam, hogy az adott növényt hányszor kellene permetezni, akkor annyiszor megyünk, hanem okszerűen és célszerűen kell kezelni, ott és akkor, ahol kell. Szerintem ez a szemlélet fogja rendbe rakni a környezetünket. Mindig megkérdezem, hogy tudjuk-e az adott szert vagy technológiát okosabban, jobban használni. Fontos, hogy fenntarthatóan előre lendítsük a mezőgazdaságot. Csináljuk, és akarjuk jól csinálni. A kollégáimmal együtt ezt valljuk! Ez csapatmunka, nemcsak a cégen belül, hanem a tágabb környezetben is. Sokszor hívnak a környékbeli gazdák, hogy „Ti már fújtok? És mivel? Mi ellen éppen?” Sokat tanultam az elődömtől, de én már javarészt más termékeket és hatóanyagokat használok. A jó tapasztalataimat igyekszem megosztani, hogy mások is sikeresek legyenek. 

 

Miben szeretnétek fejlődni?

Az egyik legfontosabb célunk, hogy még precízebb technológiákkal tudjunk dolgozni. A drónok például nagy segítséget jelenthetnének a területek ellenőrzésében, hiszen nem mindig tudunk minden szegletet bejárni. Fentről sokkal könnyebb lenne felmérni a gyomok jelenlétét vagy a növények állapotát. Előbb-utóbb a precíziós gazdálkodásra is szeretnénk áttérni.

Mennyire nehéz nőként egy alapvetően férfias szakmában?

Az egyetemen is kevesen voltunk lányok a képzésben. A fiúk száma jelentősen nagyobb volt. Valóban, még mindig férfias szakma, de szerencsére azt látom, hogy a nők helyet találnak maguknak a mezőgazdaság különböző területein, legyen az agrármarketing, pénzügy vagy éppen növényvédelem. Amikor tárgyaláson vagy döntéshozatali fórumon veszek részt, gyakran én vagyok az egyetlen nő a teremben. Azért akadnak nehézségek… de határozottan kiállok a szakmai véleményem mellett.

Joggal: a nőknek igenis helye van a szakmában.

Én is úgy látom, hogy komolyan hozzá tudunk járulni a szakma fejlődéséhez. Mi, nők, hajlamosak vagyunk részletekbe menően tervezni, és talán nagyobb hangsúlyt fektetünk a fenntarthatóságra is. Az integrált növényvédelem például nemcsak vegyszerek alkalmazásáról szól, hanem a természetes módszerek előtérbe helyezéséről is. Úgyhogy innen is üzenem hölgytársaimnak, hogy ne féljenek kilépni a komfortzónájukból. A mezőgazdaság kemény szakma, de rendkívül sok lehetőséget rejt magában. A fejlődés, az innováció és a kitartás pedig mindig meghozza a gyümölcsét.