Bejöttek a jóslataink…

Az előző őszi–téli időszakban megpróbáltuk előre jelezni, hogy a 2023-as nagy sárgarozsdajárvány után mire számíthatunk 2024 tavaszán, hogyan alakul a kórtani helyzet a kalászosokban. Most megnézzük, mennyire jöttek be a „jóslatok”.

A gombafertőzések kialakulásához kell legyen fogékony növényünk, kell fertőző anyag, és szükségesek az adott gomba igényének megfelelő hőmérsékleti és csapadékviszonyok. A kalászosoknál jelenleg nincs a köztermesztésben olyan fajta, amely ellenállna valamennyi gombabetegségnek. A fertőző anyag is általában „rendelkezésre áll”, hiszen az úgynevezett nem helyhez kötött betegségek, mint például a vörösrozsda, sárgarozsda, lisztharmat vagy szeptória, fertőző anyagai a széllel nagyon gyorsan nagy távolságra eljutnak. A kulcskérdés mindig az időjárás.
Éppen ezért mondtuk 2023 őszén–telén, hogy ez lesz a döntő a fertőzések kialakulásában és terjedésében. A 2023. őszi és téli hónapok meglehetősen csapadékosak voltak, tehát az egyik feltétel, a nedvesség, adott volt. A másik feltétel, a hőmérséklet, nagyon hasonlóan alakult, mint egy évvel korábban: a szokásosnál jóval enyhébb tél, erősebb, hosszan tartó fagyok nélkül. Ez rendkívül kedvezett a kórokozóknak, ezért az első gombafertőzéseket már nagyon korán meg lehetett találni az őszibúza- és ősziárpa-állományokban.

Vörösrozsda-fertőzés tünete őszi búza levelén. Hajós, 2024. január 31.

Törperozsda- és lisztharmatfertőzés tünete őszi árpa levelén. Hajós, 2024. január 31.

Az időjárási viszonyok a későbbiekben is kedveztek a gombabetegségeknek, ezért az első fertőzések után hamarosan az újabb generációk fertőzései is bekövetkeztek, így például a vörösrozsda esetében néhány hét múlva már egybefüggő rozsdatelepek alakultak ki a növények alsó levelein.

Korai rozsdafertőzések tünetei az idősebb, új fertőzések a fiatalabb őszibúza-leveleken. Hajós, 2024. március 7.

Nagy kérdés volt, hogy megismétlődik-e az előző évi sárgarozsdajárvány. Nos, annak ellenére, hogy korábbra vártuk, a 2023. tavaszi megjelenéshez viszonyítva a sárgarozsda első tünetei később jelentek meg. Bár országos szinten nem alakult ki olyan erős járvány, mint egy évvel korábban, azért itt is résen kellett lenni, hiszen voltak az országnak olyan régiói, ahol viszont nagy erővel robbant be a fertőzés, komoly lombvesztést okozva ezzel a nem védett növényeken.

Erős sárgarozsda-fertőzés őszi búzán. Debrecen-Látókép, 2024. május 17.

A tenyészidő vége felé több régióban a kalászfuzárium jellegzetes tünetei is megjelentek, nem kis riadalmat keltve.

Kalászfuzárium jellegzetes tünete. Balogunyom, 2024. június 7.

Összességében elmondhatjuk, hogy bejött, amire számítottunk. A csapadék és a hőmérsékleti viszonyok voltak a döntő tényezők, és ezek kedvezően alakultak a kalászosok gombabetegségei számára.
Az, hogy éppen mikor és melyik kórokozó lépett előtérbe, mindig az adott termőtájra éppen jellemző hőmérsékleti és csapadékviszonyok alakulásától függött. És hogy mi várható 2025-ben? A válasz a fentiekből egyértelműen következik: fogékony növényünk mindig van, a kórokozók fertőző anyagai is állandóan jelen vannak, vagy nagyon gyorsan képesek megjelenni.
A kulcs most is az őszi–téli hónapok hőmérsékleti és csapadékviszonyainak alakulása lesz.

Molnár Szabolcs